Az emberiség történelmében számtalan találmánnyal lettünk gazdagabbak, amelyekért örök hálával tartozunk feltalálóiknak. Nélkülük ugyanis nem lenne fény az otthonunkban, nem gurulnának autóink a kerekükön, sőt, újságot sem olvashattunk volna soha. Nem is lenne annyi időnk, hogy mindet számba vegyük, hiszen jövőre is ezt a cikket olvasnád. Posztunkban kiválasztottuk a világ tíz legnagyobb találmányt, ami megváltoztatta az emberiség történelmét és nagy hatással volt/van mindennapjainkra.
Kerék – Feltalálása körülbelül Kr. e. 3500
A kerék feltalálása nem köthető ahhoz a fontos momentumhoz, hogy az ember talpra állt. Évezredek teltek el, mire mai funkciójában és formájában használatba vehettük. Olyan találmányok előzték meg a kereket, mint a varrótű, a kosár, a csónak vagy éppen a furulya. Sőt, az első kereket nem is közlekedési célra használták. Kr. előtt 3500 körül fazekaskerékként jelent meg. Történt mindez háromszáz évvel azelőtt, hogy valaki rájött arra, hogy szekerekre is rászerelhető.
Nyomda – Kína, Bi Sheng (1045) és Németország, Johannes Gutenberg (1450)
A könyvnyomtatást először a 9. században találták fel Kínában. Kezdeti technikája a táblanyomtatás volt, majd a mozgatható nyomóelemes eljárást alkalmaztak. Ahogy mi a történelem könyvekből ismerjük 1453 körül a Német-római Császárságban egy aranyművesből lett nyomdász, Johannes Gutenberg találta fel. A nyomdának köszönhetjük, hogy napjainkban újságot, könyvet olvashatunk és nem kell valakinek a kézírását megfejtenünk. Ezen kívül az iskolai oktatás során is nagy hasznát vették, hiszen a diákok a nyomda megjelenése után már tankönyvekből sajátíthatták el a tananyagot.
Acél, körülbelül Kr. E. 1800
Az acél a vas legfontosabb ötvözete, aminek fő ötvözője a szén, amiből legfeljebb 2,06 tömegszázalékot tartalmaz. A vas a Föld kérgének mintegy 4,7%-át alkotja több mint száz vasásvány formájában, de elemi állapotban nem található meg. Az acélt az élet, a munka világának számos területén használják. Ezt a fémet például, hosszú ideje alkalmazzák fegyverek és páncélok készítéséhez.
Lőfegyverek, Kr. után
A lőfegyver feltalálása örökre megváltoztatta a hadviselést és véget vetett a kardoknak, közelharcoknak. Egyszerű használatuknak köszönhetően már nem az arisztokrata elit kezében volt az irányítás, mivel alkalmazása senkinek nem okozott problémát.
Számítógép, 1822 és 1950 között
Az első számítógép korántsem fért volna el lakásunkban, házainkban, a szobáinkról, asztalunkról már nem is beszélve. Mai világunkban pedig már elengedhetetlen a magánéletben és munkában is. 1833-ban Charles Babbage találta fel a számítógép összes alkatrészét, de a kor technológiája nem tett lehetővé, hogy megépítse találmányát. Csak 120 évvel később tudták összerakni az első, akkor még modernnek tartott számítógépet. Az Z1 nevű számítógép pedig Konrad Zuse nevéhez fűződik, amit 1936-ban hozott létre.
Gőzgép, Thomas Savery (1698), Anglia
Ha a gőzgépet emlegetjük, akkor mindenkinek James Watt jut az eszébe, hiszen ezt tanultuk az iskolában. Thomas Savery, az angol feltaláló 1698. július 2-án szabadalmat kért egy gőzgépre, amellyel a bányákból szivattyúzták ki a vizet. Később Thomas Newcomennel együtt fejlesztette tovább találmányát. A gőzgép hajókat, mozdonyokat, gyárakat működtetett, majd a motortervezésnek, vagyis a belső égésű motornak is utat nyitott. Napjainkra gőzmozdonyokkal ugyan már csak ritkán találkozhatunk, de akkoriban nagy előre lépést jelentett a közlekedésben.
Elektromos izzó, Thomas Edison (1879), Egyesült Államok
Edisonnak köszönhetjük azt, hogy mindennapjainkban nem kell fény nélkül élnünk, még a legborongósabb napokon sem. A villanykörte feltalálásához olyan neves emberek járultak hozzá, mint Alessandro Volta, Humphrey Davy, Warren de la Rue és Joseph Swan. Thomas Edison fejlesztette ki a praktikus és olcsó izzót.
Penicillin, Alexander Fleming (1928), Skócia
A 20. század legfontosabb felfedezése a penicillin, ez kétségtelen. Hiszen ennek köszönhetően később az antibiotikumok százezreket mentettek meg a haláltól. Feltalálása azonban a véletlennek köszönhető. Sir Alexander Fleming ugyanis, teljesen véletlenül elfelejtett egy staphylococcus tenyészlemezt és kint hagyta laborjában. Flemingnek feltűnt, hogy a növekedésnek indult penész nem engedi, hogy a baktériumok tovább szaporodjanak. Az a tény, hogy a Penicillium penész meggátolja a baktériumok szaporodását, tulajdonképpen az orvostudományt forradalmasította. Azóta az egész világon alkalmazzák és mentik meg az emberiség életét a penicillin alkalmazásával.
Iránytű, Kína – Kr. előtt
Az iránytű felfedezése nagy hasznára volt a tengeri utazóknak, akik ennek segítségével tájékozódhattak a nyílt tengeren. Ezen kívül a kutatás, a kereskedelem és hadviselés bővítését is lehetővé tette. Ám eredetileg jóslásra és értékes drágakövek keresésére tervezték. Az első iránytűket mágnesezett tűből készítették, amiket aztán fa-vagy parafadarabhoz erősítettek és egy vízedénybe helyeztek. Így jelzett a szabadon úszó tű vége a mágneses észak felé.
Internet, 1983 – Egyesült Államok
Internet nélkül ma már létezni sem tudnánk, hiszen ennek segítségével fizethetünk a boltokban, tanulhatunk az iskolákban, különösen most, a koronavírus-járvány idején. Szükségünk van rá a munkánkban, a magánéletünkben, mivel az internet által ingyen beszélgethetünk barátainkkal vagy éppen külföldön élő szeretteinkkel. Már megjelenésekor nagy hatást gyakorolt az élet különböző területeire. Az eredetileg ARPANET névvel ellátott internet 1983. január elsején jelent meg és a felhasználók ekkor csatlakozhattak fel először a hálózatra. Persze akkor még minden lassú volt, nem volt ennyire egyszerű a kezelése sem. 1990-ben Tim Berners-Lee, számítástechnikus létrehozta a Word Wide Web-et, ami már inkább hasonlított a mai internetre, ám mindig kezdetleges állapotban.
