A legtöbb ember teljes szívéből azt szeretné, ha az aktuális problémái egy perc alatt semmivé válnának, vagy valaki más megoldaná helyettük. Nos, ez nem lehetséges ezért valami más megoldást kell kitalálni a problémák megoldására. Talán az egyik legnyomasztóbb érzés a harag, hiszen teljesen el tud uralkodni az ember felett. Ilyenkor másképp gondolkodik, sőt teljesen elborul az agya. Ettől a kellemetlen érzéstől csak abban az esetben szabadulhatunk meg, ha mélyen magunkba nézünk és megértjük, miért alakulhatott ki.

Amikor az emberek nem úgy viselkednek, ahogy mi azt elvárjuk tőlük, akkor kezdünk el haragot érezni. Például:


A harag kialakulása:

A nők elvárják a férjüktől, hogy azok mindig minden körülmények között segítsék és támogassák őket anélkül, hogy erre fel kellene hívniuk a figyelmüket. Pontosan ugyanilyen, amikor azt várják el, hogy a férjük minden egyes iskolai fellépés időpontjára emlékezzen.
Szüleinktől azt várjuk, hogy segítsenek, ám ez nem lehetséges, mert a lehetőségeik korlátozottak. A barátnőktől pedig azt várják, hogy hallgassák meg minden bújukat-bajukat, ám saját dolgaikból adódó elfoglaltság miatt ez nem lehetséges.

Ezeken kívül számos más elvárás is létezik, amitől nagyon el tudnak keseredni az emberek, ha nem teljesülnek. A legnagyobb probléma az, hogy minél nagyobb elvárásunk van valakivel vagy valamivel szemben, akkor nagyobb lesz a csalódás is. Bizonyos esetekben, az adott személyeknek fogalma sincsen arról, hogy nekünk milyen elvárásaink vannak, ennek következtében képtelenek megfelelni. Jobb ha megjegyzed, hogy a jelentéktelen és apró dolgokon felesleges idegeskedni, mert többet árt, mint használ.


Az elvárások kialakulása:

Akik rendszeresen megharagszanak másokra azt hiszik, hogy a többi ember valamivel tartozik neki, aminek elképzelhető, hogy van valóságalapja, de nem minden esetben. Nemárt letisztázni a körülöttünk élő emberekkel, hogy milyen elvárásaink vannak velük szemben.

Például: A gyermekektől általában azt várja el az ember, hogy minden pillanatban hallgasson rá;
A barátainktól java részt azt várjuk el, hogy mindig legyenek mellettünk;
Szüleinktől pedig azt, hogy minden pillanatban segítsenek bármi is történjen.

Ha azt tapasztaljuk, hogy nem az elvárásainknak megfelelően történnek a dolgok, hajlamosak vagyunk teljesen elkeseredni és nem magunkban, hanem külső tényezőkben keressük és vesszük észre a hibákat. Ez azért rossz mert nem vesszük észre, hogy mi magunk generáljuk a problémákat.

Ha valaki nem teljesíti azt, amit elvárunk akkor megharagszunk az illetőre. Abba viszont bele sem gondolunk, hogy olyan dolgokat várunk el, amit elképzelhető, hogy nem tud teljesíteni. Nem szabadna felhúzni magunkat minden egyes dolgon.


Tökéletes példa erre az alábbi kis történet:

Egy nap a tanonc megkérdezte a papot:

- Atyám, te mindig olyan nyugodt és kiegyensúlyozott vagy, nem húz fel semmi sem, sőt még csak haragot sem érzel mások iránt. Hogy csinálod? Taníts meg rá kérlek.
- Legyen hát, szólt a pap, fogj egy krumplit és egy zacskót.
- Ha valakire megharagszol, annak a nevét vésd bele a krumpli héjába majd tedd a zacskóba. Mindenkivel ezt kell tenned, aki iránt haragot érzel.

Egy bizonyos idő után a tanuló észrevette, hogy a zacskó egyre nehezebb és nehezebb, sőt az először behelyezett krumplik elkezdtek rohadni és büdösödni. Ezt látván a tanuló ismét elment a paphoz és azt mondta neki, hogy nem képes tovább ezeket a krumplikat cipelni, próbáljanak ki valamilyen másik megoldást.

A pap ezt a választ adta a tanoncnak:

- Úgy hiszed, hogy a lelkedben nem ez a folyamat zajlik minden egyes alkalommal, amikor valakire megharagszol? A lelkünkre minden alkalommal egy követ helyezünk, amikor valaki iránt haragot érzünk, természetesen mindezt úgy, hogy fel sem tűnik nekünk. A kövek csak gyarapodnak és gyarapodnak majd nehezebbé válnak.

A személyiségünk egy része a megszokásainkból és a cselekedeteinkből származik, a harag pedig egy olyan érzés, ami nagyon nehéz az emberi lélek számára.

Valójában csak a fejünkben létezik a harag. Ha megtanuljuk irányítani a saját gondolatainkat, akkor képesek leszünk felülkerekedni a problémákon.