Napjainkban már bármelyik kisváros írószerboltjában is hozzájuthatunk könnyedén az úgynevezett ‘láthatatlan’ tintát alkalmazó filctollakhoz, festékekhez.
Jó pár évvel ezelőtt azonban, mikor a technika még nem volt ennyire fejlett, komoly fejtörést okozott az élet minden területén, így a hadiparban is a szigorúan titkos üzenetek biztonságos továbbítása.
De mégis hogyan oldhatták meg akkoriban ezen a taktikailag nagyon is fontos üzenetek átadását/kicserélődést?
Cikkünkben a titkos levelek megírásához használt jelenleg ismert és egykoron alkalmazott technikákat mutatjuk be nektek!
1. A leggyakoribb
Bár több recept is ismert előttünk a láthatatlan tinta előállítására, elsőként általában a timolftalein nevű sav-bázis indikátor használatát emlegetik a témában jártasak.
Lúgos oldatba keverve ugyanis, amennyiben a pH-érték 10 vagy annál magasabb a timolftalein kék színű.
Amennyiben azonban a pH-érték 10 alá esik az indikátor színe teljesen elhalványul, láthatatlanná válik.
Hogyan változtatható a gyakorlatban a pH-érték?
A timolftaleint alkohollal vegyítik és egy kevéske nátrium-hidroxid segítségével a vegyület pH-ját 10-es érték fölé állítják. Ekkor a még kék színben pompázó tintával papírra vetik az üzenetet. Egy kis idő elteltével az alkohol párologni kezd, a levegőben található szén-dioxid reakcióba lép a nátrium-hidroxiddal, ennek következtében semlegesíti azt, így a vegyület pH-értéke 10 alá csökken, az írás pedig színtelenné válik.
Hogyan hozzák vissza a színt?
Mivel a timolftalein nevű anyag egy sav-bázis indikátor, a pH-érték módosításával a színelváltozás visszafordítható. Elég, ha a papírt egy kis ammóniagáz járja át, vagy hígított nátrium-hidroxid-oldatot fújnak rá, a tinta kék színe újra láthatóvá válik.
2. Az otthon is könnyen előállíthatók
Kevesen gondolnák, de egy átlagos háztartás is rendelkezik rengeteg olyan eszközzel és ‘hozzávalóval’, ami láthatatlan tinta előállításhoz szükségeltetik.
– Furcsán hangozhat, de citrom-, alma-, vagy narancslevet vízzel keverve is kiváló titkos tintát kreálhatunk. A papíron megszáradva ezek ugyanis színtelenek, ám hő hatására barna szénvegyületekké bomlanak, sárgás-barnás színt hagyva emiatt a papíron.
– A híg cukoroldat valamint a megfelelő arányban összekevert tej+víz kombináció is láthatatlan száradás után, azok azonban láng fölé tartva megbarnulnak/megfeketednek a bennük található cukor/tejcukor ugyanis karamelizálódni kezd.
– Készíthetünk láthatatlan tintát szódabikarbóna segítségével is:
Keverjünk össze egyenlő arányban vizet és szódabikarbónát, valamilyen eszköz segítségével írjunk az elkészült vegyülettel a papírra, majd hagyjuk megszáradni.
Ahhoz, hogy az írást olvashatóvá varázsoljuk nincs másra szükségünk, csak egy kis vörös szőlőlére.
3. Az ultraibolya fény alatt látható festékek
Egyes speciális tinták halványan világítanak /fluoreszkálnak UV lámpa alatt.
Azonban ez nem csak a direkt erre kifejlesztett vegyületekre igaz, hanem számos szerves anyagra és testnedvekre is.
UV-fény alatt láthatóak:
– Optikai fehérítőt tartalmazó mosószerek
– Szappan
– Fényvédő
– Citromlé
– Testnedvek (vér, nyál, izzadtság, sperma)
És ha már a testnedveknél tartunk, következzék a történelmi szál.
Az angol kémiroda, az MI6 története 1909-re vezethető vissza, amikor is a brit kormány felállította az ügynökség elődjét abból a célból, hogy kivizsgálja azokat a német állampolgárokat, akiket a paranoid közvélemény egyre inkább kémkedéssel vádolt.
Ennek az akkor még Titkos Hírszerző Szolgálatnak (SIS) nevezett ügynökségnek a vezetője Mansfield Smith-Cumming volt, a brit hadtörténet legendás alakja, aki éppúgy híres volt különcségéről, mint teljesítményéről.
Az önmagát ‘C’ ügynöknek nevező Mansfieldet, mint minden tekintélyes kémet nagyon is érdekelte a rejtett kommunikáció – különösen a láthatatlan írás és a tinta. Óriási probléma volt azonban, hogy a legtöbb olyan folyadék, amely láthatatlan tintaként működhetett, valamint az azok feltárására használható módszerek ekkor már széles körben ismertek voltak.
‘C’ saját naplói szerint a sperma láthatatlan tintaként való felhasználását az egyik ügynöke -akinek a neve nyilvánvaló okokból kimarad a naplójából- vetette fel ötletül.
Az ‘anyag’ vizsgálata után valóban kiderült, hogy a bármely hímnemű számára könnyen hozzáférhető anyag az akkori megszokott kimutatási módszerekre -például jódgőz hatásának kitéve- sem válik láthatóvá.
A speciális testnedv felhasználása azonban nem tartott sokáig a kémek között, hiszen annak gyors előállítására nem mindig nyílt lehetőség, valamint több, akkor aktív kém is panaszkodott arra, hogy a levelek egy idő után kifejezett bűzt árasztanak.
Reméljük cikkünk elnyerte a tetszésedet és ismerőseiddel is megosztod azt!
