1896-ban a New York-i Coney Island vidámparkban kezdték el legelőször használni a mozgólépcsőt. Szerkezete sokkal szolidabb volt, mint a most használatos változatoké, de technikailag nemigen változott. Életünk gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne nélküle, hiszen nagy segítséget nyújtanak a nagyobb bevásárlóközpontokban és a tömegközlekedési eszközökhöz való eljutásban. De tudtad, hogy van néhány érdekessége ennek a mechanikai eszköznek, amiről ezidáig nem is tudtál?
Miért vannak barázdák a mozgólépcső fokaiban?
Mindennek az oka az utcáról behordott sár, víz és kosz, ami más felületen csak lecsöpögne az emberek cipőjéről, ami csúszós és veszélyes felületet eredményezne. Erre a problémára a lépcsőfokok között kialakított barázdák jelentik a megoldást, amelyek vízelvezetőként funkcionálnak.
Másik ok a mozgólépcsőn elejtett szemét, amelyet a sík felület szimplán csak felhalmozna a mozgólépcső végén. A barázdás kialakításnál ez azért nem történhet meg, mert a szemét kilökődik a mozgólépcső tetejénél.
Miért gyorsabb a kapaszkodószalag, mint maga a lépcső?
Valószínű nagyon sokan abban a hitben vannak, hogy a legoptimálisabb, ha a szalag és lépcső egyszerre halad. De ez nem ilyen egyszerű és ennek is megvan az oka.
Egyik oka, hogy az emberek jobban figyelnek a rövid utazás alatt és így csökken annak az esélye, hogy figyelmetlenség miatt a mozgólépcső bekapja a cipőjüket, táskájukat vagy ruhájukat. Az emberek így nem tudnak elbambulni közben. Bár ez nem a teljes igazság.
A valódi ok, hogy a lépcsőt és a szalagot két külön motor működteti, amelyek más-más igénynek vannak kitéve és a folyamatosan forgó alkatrészek egyéni ütemben működnek. Minél régebbi a mozgólépcső, annál jellemzőbb, hogy a szalag lassabban vagy épp gyorsabban halad a mozgólépcsőhöz képest.
