Még azoknak az embereknek is rengeteg kérdés megfordul a fejében a repüléssel, repülőkkel, légiutas-kísérőkkel, pilótákkal kapcsolatban, akik rendszeresen veszik igénybe ezt a fajta közlekedést. Ennek az az oka, hogy az emberek nem igen beszélgetnek utazás közben sem a stewardesekkel, sem a pilótákkal. Valljuk be, érthető. Viszont egy nagyon kedves pilóta megtörte a csendet, és olyan kérdésekre adott választ, ami minden ember fejében legalább egyszer megfordult már. Gondolunk itt arra, hogy ki mehetnek-e WC-re repülés alatt, vagy, hogy a légiutas-kísérők letehetik-e a gépet vészhelyzet esetén. Lássuk, hát a kérdéseket, és a rájuk adott válaszokat.
1, Kimehet a pilóta mosdóba? Ha igen, ki vezeti akkor a repülőt?
A repülőket általában robotpilótára kapcsolják repülés közben. Kivételt képez ez alól a fel és leszállás. Míg a gép automata vezérlésen van addig a pilóták szinte bármit csinálhatnak, szóval igen kimehetnek mosdóba. Persze a fülke nincs őrizetlenül hagyva ezért vannak ketten. Egyik híján a légiutas-kísérők is ugyanúgy beülhetnek a pilótafülkébe.
2, Miért veszélyes ha a repülőgép egy madárral találkozik?
Amikor egy 3 kg-os madárral találkozol 300 km/h sebességgel, annak becsapódása megegyezik egy 100 kilogrammos vasrúd 20 méteres magasságból való leejtésével. Egy ilyen erő az ablakokat és a törzset is át tudja törni. A repülőgép motorja pedig, olyan akár egy nagy porszívó, mindent beszippant, ami előtte van. Viszont ilyenkor a turbina lapátok nagyobb eséllyel sérülnek meg és a motor leáll.
3, A paradicsomlé miért ízletesebb a repülőn, mint a földön?
A receptorok általában eltompulnak egy bizonyos magasságban. Mivel a paradicsomlé sok glutaminsavat tartalmaz, ezért az íze jobban érződik a levegőben. Az imént említett magasság kb 10 km-rel van a tengerszint felett.
Érdekesség: a paradicsomlé csak az oroszoknál annyira népszerű. Az európai és amerikai állampolgároknak az első két helyen az alma és a narancs áll, s csak a harmadikon a paradicsom.
4, Miért viselt régebben minden pilóta selyemkendőt?
Amikor a repülés gyerekcipőben járt még nem voltak annyira fejlett radarok, mint most. Akkoriban a pilótáknak sokszor kellett forgatniuk a fejüket, hogy lássák van-e a közvetlen közelükben valami. A kendőre azért volt szükség, mert mindig bőrdzsekit viseltek, s a kemény gallér kidörzsölte a bőrüket. Sok tesztelésre volt szükség, hogy melyik anyag az, ami képes ellenállni a széláramnak, és ami puha marad. Sok évnyi kutatás során jutottak el a selyemig.
5, A légiutas-kísérő leteheti a repülőt, ha a pilóta elájul?
Valódi repülőt, sem a stewardessek, sem a pilóták nem vezetnek. Csak és kizárólag szimulátorokon ismerkednek meg a különböző helyzetekkel. A megfelelő segítséggel és jó pár feltétellel azonban a légiutas-kísérők is letehetik a gépet. Ezeknek kell összhangban lenni, hogy ez sikerüljön:
Diszpécserrel való kapcsolat;
Megfelelő időjárási viszonyok,
Nem alakul ki oldalsó szél, sem más egyéb meglepetés;
Hozzáértő személy általi megfelelő koordinálás;
Ennek tudatában nemcsak a stewardessek, hanem egy civil is leteheti a gépet.
6, Miért van a pilótafülkében fejsze?
Pusztán óvintézkedés gyanánt került be, ha szükség lenne rá. Mivel speciális anyaggal van körbevonva, így nem vezeti az áramot. Ha olyan szinten beszorulna a pilótafülke ajtaja, hogy puszta kézzel nem lehet kinyitni, akkor is nagy hasznát lehet venni.
7, Miért kapcsolják le a fényt felszálláskor és leszálláskor?
Ez egyfajta biztonsági intézkedés. Ha bármilyen hiba, probléma, vészhelyzet történne egy esti járatnál, akkor a vészkijáratok kinyílnak. Mivel odakint sötét van az utasok az égő lámpák miatt semmit sem látnak. Ha a fények le vannak kapcsolva, a szem gyorsabban tud alkalmazkodni a sötéthez. Persze ez a szabály csak a felszállásra és leszállásra vonatkozik. Ezek a legkritikusabb pillanatai a repülésnek.
8, Miért tilos a Himaláját repülőgéppel megközelíteni?
A hegy magassága kb. 6 km, a repülők repülési magassága pedig 10 km. Bármiféle vészhelyzet esetén nyomásmentesíteni kell a gépet, ehhez viszont 20 percen 3 km-es magasságba kell tenni a gépet. Így az utasok sokkal könnyebben vesznek levegőt. Ezt viszont a hegység felett nem lehet kivitelezni.
A második ok a folyamatos turbulencia, ami a hegyek közti erős légáramlat miatt jön létre. Annak érdekében, hogy a repülés zökkenőmentes legyen, az összes repülőgép a dél-indiai oldalról indul (kivéve a városnéző repülőgépek).
9, Miért nem lehet szakálla és napszemüvege egy pilótának?
A legtöbb szemüveg polarizált lencsével van ellátva, ami többnyire csak akkor jó, ha csak egyenesen néz az ember. A pilótáknak azonban a radarokat is kell nézni, ami a szemüvegben nehézkes, hiszen visszatükrözi a fényt, így semmit nem látnak benne. Ha pedig valaki valamit nem vesz észre a monitoron, komoly baj is történhet.
A pilóták azért nem viselhetnek szakállat, mert ha oxigénmaszkot kell felvenniük, akkor az nem fog rendesen illeszkedni az arcukhoz.
10, Mennyi ideig elég az oxigénmaszkokban lévő levegő?
Sajnos a repülőkön nincsenek oxigén-előállító berendezések, így a maszkban lévő “oxigén”, egy kémiai keverék elégetése közben alakul ki. Amennyiben indokolt és vészhelyzet van a pilóták azonnal bekapcsolják. Ez nagyjából 12-20 percig biztosítja az oxigénellátást. Ennyi idő alatt a pilótáknak sikerül alacsonyabb magasságba kerülni.
11, Turbulencia miatt le tud zuhanni a repülő?
Ezt több dolog befolyásolja, például ha egy másik repülő túl közel repül; ha a légáramok eltérő hőmérsékletűek, ha a föld közelében nem egyenletes a légmozgás, légörvények egy viharzónán belül. Előfordulnak olyan esetek is, mikor a turbulencia gyönyörű időben fordul elő, ilyenkor nincs veszély.
A történelem során csak egyszer fordult elő olyan eset, mikor egy másik gép okozta turbulencia miatt zuhant le a repülő. Ennek oka az volt, hogy olyan közel jött, hogy az általa okozott turbulencia összetörte a géptestet. Ma már nincsenek olyan gépek, amikkel hasonló dolog történhetne.
12, Hol vannak a legbiztonságosabb helyek, ahol túlélhetők a repülőgép-balesetek?
A kutatók kísérletet végeztek. Mindegyik üléshez bábukat helyeztek, melyeket speciális érzékelőkkel szereltek fel. Ezután egy balesetet szimuláltak. Egy Boeing 727-es géppel 230 km/h sebességgel megpróbáltak kényszerleszállást végrehajtani egy tó felszínén. Az eredmények szerint a legveszélyesebb helyek az első osztályon voltak, vagyis a gép elejében. A legkevesebb „kár” a farokban alakult ki. Ez arra enged következtetni, hogy a húsvér utasok leginkább a repülő hátuljában élnék túl a baleseteket. Arról nem feledkezhetünk meg, hogy egy bacsapódás a repülőgép bármely részét érheti, ezért lehetetlen pontos következtetéseket levonni csak a kísérletből.
Statisztikai adatok alapján is próbálták elemzést végezni. Olyan utasszállító repülők balesetét vették elő, melyekben az utasok nagy része életben maradt. Az első osztályú helyeken a túlélés aránya 50%, az utastér középső részén 55% a far részben pedig 70%.
13, Miért rosszabb este repülni, mint nappal?
A reggel induló járatok kevesebb valószínűséggel késnek.
A délután illetve az esti járatok a reggeli gépek menetidejéhez igazodik. Utóbbiaknál a legkevesebb a késés esélye. Minden egyes felszállás alkalmával nő a késés kockázata is. Statisztikai adatok szerint a legoptimálisabb indulási idő reggel 6 és 7 óra között van. Napközben azért alakul ki több órás késés, mert nagyon sokan akarnak ekkor közlekedni, és a repterek rogyásig vannak turistákkal, utasokkal. Emiatt megnő az adminisztrációs idő is.
Érdekesség: A reggeli jártokra szóló jegyek általában olcsóbbak, mint a napközben váltottak.
