Hirdetés

Leginkább a gyerekeken lehet megfigyelni, hogy próbálják feszegetni a határokat. Kíváncsiak arra, hogy meddig mehetnek el anélkül, hogy kikapjanak a szüleiktől. Valami ilyesmi fordulhatott meg Marina Abramović fejében, amikor kitalálta, hogy ideje letesztelni az embereket. Meddig mernek elmenni, ha úgy érzik, hogy nincsenek szankciók.

1974-ben egy nagyon furcsa kísérlettel állt elő.

Az akkor 28 éves művésznő úgy döntött, hogy bevállal egy rendkívül kockázatos projektet. Ezt “Rhytm 0” névvel illette.

A kísérlet lényege, hogy összezárja magát egy csoportnyi emberrel és hagyja, hogy 6 órán keresztül azt csináljanak vele, amit csak akarnak. Minden felelősséget és következményt magárra vállal.

Marina végig mozdulatlanul állt. Nem messze tőle volt egy asztal, amire 72 különböző tárgy volt felsorakoztatva. Ezeket kényük-kedvük szerint használhatták a résztvevők. Volt egy utasítás is.

“Tisztelt Hölgyeim és Uraim, ezen az asztalon összesen 72 darab tárgy található, amit kényük-kedvük szerint használhatnak. Mostantól fogva 6 órán keresztül (20:00-2:00) én is darab tárgy vagyok. Minden felelősség engem terhel!”

A tárgyak közt voltak kellemesnek mondhatóak, mint például virág, tollak, bor, kenyér, azonban voltak veszélyesebbek is. Pengék, lánc, fegyver.

Az első órákban szinte semmi nem történt. Később az emberek az idő múlásával egyre bátrabbak lettek. Kezdetben virágot adtak neki, majd megcsókolták.

Ezek egyre inkább felbuzdították a többieket. Lefektették egy asztalra és elkezdték fogdosni. A kísérlet harmadik órájában, azonban egyre inkább eldurvultak az események. Az emberek agresszívabbá váltak. Levágták a ruháit, megvágták a karját és lenyalogatták a vért. A mozdulatlan nő teste kezdte kiváltani a legrosszabb emberi ösztönöket.

A nő semmire sem reagált, így egyre merészebbek voltak az emberek. Leöntötték a testét vízzel, sértő szavakat írtak a testére, láncot tettek a nyakába végül teljesen levetkőztették.

Ekkora megjelent pár ember, aki a védelmére kelt. Köpenyt tettek rá és bocsánatot kértek tőle. A 6 óra leteltével véget ért a kísérlet. Marina addigra újra ruha nélkül állt az emberek előtt. Mikor megmozdult a veszélyes tárgyakat használó emberek nem néztek rá. Képtelenek voltak a szemébe nézni, miután megszűnt tárgy lenni.

A kísérlet bebizonyítja, hogy az ember nagyon gyorsan képes megváltozni. Ha nincs következménye, akkor szörnyű dolgokra képes. Egyes embereknek rendkívül sötét a lelke. Sokan gondolták úgy, hogy a művész sem teljesen normális. Semmit sem félt kockáztatni. Még a saját életét is feláldozta volna a performanszért.

Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!