A sasok hatalmas és gyönyörű állatok. Erőteljes testfelépítésű, nehéz fejjel és csőrrel rendelkező ragadozó madarak. Fészküket magas fákba vagy magas sziklákra építik és tojással szaporodnak. Ezek a csodálatos élőlények sokunk számára ismeretlenek, a tudósok és szakemberek folyamatosan figyelik és vizsgálják őket, hogy számos érdekességet megtudhassunk róluk. Posztunkban harminc izgalmas tényt árulunk el a sasokról, amik akkor is érdekelni fognak, ha nem rajongsz túlzottan ezekért a madarakért.

A világon több, mint hatvan különféle sasfaj él, ezek többsége pedig Afrikából, Ázsiából és Európából származik.

Az Amerikai Egyesült Államok emblémája a kopasz sas, ami egy kissé meglepő, ugyanis a kontinensen mindössze két faj található belőle.

A sas nagyobb súlyt is képes elbírni és felszállni vele. Hatalmas erejének köszönhetően akár 6,8 kilogrammot is elbír.

A sasok hossza, súlya és egyéb méreteik eltérőek lehetnek, köszönhetően környezetüknek. Az erdős területeken élő sasok szárnyai rövidebbek, a nyílt területen élőké pedig hosszabbak.

Egy felnőtt hím sas ereje és nagysága ellenére, mindössze 4,1 kilogrammot nyom.

Az átlagos hím kopasz sas 1,1 méter magasságával és 2,3 méteres szárnytávolsággal az egyik legnagyobb madár.

A kopasz sas nevét a fehér fejének köszönhetően kapta, a teste többi része pedig barna.

Az amerikai valután látható kopasz sas egy létező kopasz sas volt, mi a Peter névre hallgatott és az amerikai pénzverde tetején élt. 1836-ban Peter az állat elpusztult, de kitömve még mindig az épület belsejében “fészkel”.

A rendőrség és hadsereg is többször vett igénybe sasokat, Hollandiában a drónok irányítására ki is képezték őket.

A tudósok úgy vélik, hogy a nagyobb sasok Új-Zélandon is éltek 1400-ig. Szárnyuk átmérője pedig elérte a három métert.

Skandináviában a sasok olyan fészket építettek, amibe a fa is beletört.

A kopasz sasok képesek repülés és szabadesés közben is párosodni.

Mivel a sasok csőre keratint tartalmaz, ami az jelenti, hogy csőrük életük végéig növekszik, ahogy az emberi haj és köröm is.

A huszadik század első felében a kopasz sasok veszélyt jelentettek a lazachalászati iparra, ennek következtében pedig százezer sast öltek meg.

A sas már hosszú ideje a madarak királya címet viseli.

Számos országban a sasokat szerencsehozónak tartják, ami egyik oka annak, hogy a nemzeti zászlókon is megjelenítik őket.

A nőstény sas általában két tojást tojhat. A legtöbb esetben az egyik bébisas erősebb a másiknál, így a gyengébbet az erősebb megöli és el is fogyasztja.

A sas erős és hatalmas, csőre és megjelenése fenyegetővé teszi a többi állat számára, látása pedig lehetővé teszi, hogy nagy távolságból is kiszúrja zsákmányát.

Sok évbe telik, míg egy újszülött sas teljesen kibontakozik.

A sasok a hetven éves kort is megélhetik. Életük végére általában legyengülnek, ezért nem képesek vadászni, így elpusztulnak.

A sas szeme a feje felét elfoglalja, ennek köszönheti kiváló látását.

A nőstény sas tartja melegen a fészket és utódját, a hím sas pedig vadászik és gondoskodik arról, hogy az elejtett zsákmány a fészekbe kerüljön.

A sasok nem mindig ugyanazt az élelmet fogyasztják. Egyes fajok halakból táplálkoznak, míg más fajok kisebb emlősöket fogyasztanak.

Az újszülött sasok szürke tollal születnek, egészen négy éves korukig nem rendelkeznek a megszokott fehér barna színkombinációval.

1967-ben a kopasz sas a veszélyeztetett állatok közé került, mivel kevesebb, mint ötszáz darab maradt belőle. Ötven évvel később, 2007-ben lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról, de továbbra is védettnek madárnak számít.

A legkisebb sasfaj nagyin ritka a neve pedig, Nicobar kígyó sas. Súlya csupán fél kilogramm és rendkívül gyorsan repül.

A nagyobb fajokba tartozó bébisasok néhány nap után már 3,5-4 kilogrammot nyomnak.

Egy harci sas képes volt megölni egy 82 kilogramm súlyú szarvast annak ellenére, hogy a sas súlya mindössze 4,5-5,5 kilogramm volt.

Észak-Amerikában a sas tollakra sokan igényt tartanának, de a sasok vadászata, megölése és beszerzése illegális tevékenység.