Hirdetés

Rengeteg tudós és pszichológus foglalkozik az emberi lélektannal. Vélhetőleg soha nem leszünk az orvosok számára száz százalékig kiismerhetőek. Ez nem feltétlenül jó dolog, hiszen megannyi lelki betegség van, amelyek tönkre teszik egyes emberek életét. Sokan soha nem lesznek képesek kigyógyulni egy anorexiából, depresszióból. Az emberi agy és a gondolkodás egy nagy rejtély marad. Persze ez csak további kérdéseket vet fel a tudósoknak. A technika, a közösségi médiák fejlődésével egyre több személyiségzavar alakul ki. Olyan lelki eredetű problémák ütötték fel a fejüket, melyek 50 évvel ezelőtt még ismeretlenek voltak az orvosok számára. Vajon mit hoz a jövő? Megtaláljuk ezekre a megoldást, vagy csak egyre több lesz?

Nézzünk pár érdekes pszichológiai tényt az emberekről.

Manapság egy átlagos diák, hasonló szorongásokkal küzd, mint egy 50-es évekbeli elmegyógyintézetben lakó páciens.
Az emberek szorongása évről évre növekszik melynek több oka is ismert. Egyrészt nem érzékeljük annyira a társadalmi összetartozást. Sokkal gyakrabban váltunk munkahelyet, nagyobb számban vannak válások és ritkább a házasság. Az emberek között egyre több a munkamániás szingli. Régebben sokkal több ember járt templomba. Még a nagy maffiózók is. Manapság egyre kevesebben.

Mindenki gazdagságra és hírnévre vágyik. Új telefon, új kocsi és persze, hogy valami bombanő instagram-modell mellett ébredhessünk nap, mint nap.

Nincs jobb hír, mint a rossz hír. A balesetek, szörnyűségek sokkal jobban érdeklik az embereket, mint az, hogy hány kiskenguru született az állatkertben. Belénk lett kódolva a kárörvendés és az irigység. Ezáltal a legtöbb ember szerint a világ egy veszélyes, kegyetlen hely.

Pár óra alatt meg lehet győzni bárkit arról, hogy egy gyilkosságot követett el.
Nem kell hozzá egy CIA-s vallatás. Egy teljesen barátságos, hangulatos környezetben meg lehet mindezt valósítani. Az emberi agynak van egy furcsa tulajdonsága. (Több is persze). Alapvetően a szép emlékeket próbálja megtartani és törli, javítja a rosszakat. Az emlékeink nagy része fals mert az agyunk kicsit “felpúderozza” azokat. Minden ember lódított már az életében. Egyes hazugságokat az agyunk már igaznak vél. Vannak olyan emberek, akik képesek megdumálni másokat és “átírni” az emlékeiket. Hosszas beszélgetések kellenek hozzá és jól kell ismernünk az alanyt. Egy kísérletben részt vett egy tucat ember, akik tisztán emlékeznek arra, hogy fiatal korukban loptak, öltek, és bántottak másokat, annak ellenére, hogy soha nem tettek ilyesmit.

Egy kutya a szerelem kulcsa.
Tuti tipp! Ha megoldható, akkor kutyussal kell randira menni. Dupla akkora eséllyel indulunk a kiszemeltnél. Sokkal magabiztosabb vagy, ha a kutyád is melletted áll. Nem mellesleg a nők nagy része is szereti az állatokat. A franciák végeztek kísérletek ezzel kapcsolatban és megállapították, hogy háromszoros eséllyel szerezték meg nők telefonszámát azok, akik kutyával az oldalukon próbálkoztak be. Azzal is magyarázható, hogy a nők gondoskodóbbnak és megbízhatóbbnak gondolják a kutyás pasikat.

A kedvenc zenénket nem feltétlenül a dallama miatt szeretjük.
A dalok, amiket szeretünk azok vélhetőleg valamilyen személyes történetet, emléket vagy számunkra kedves személyt idéz fel a tudatalattinkban.

Egyesek félnek a boldogságtól.
Létezik egy betegség, melynek neve “krofóbia”. Ezek az emberek félnek részt venni olyan tevékenységekben, melyek mások számára mulatságosak vagy örömteliek. Ez egyfajta szorongásos rendellenesség. A legtöbb ilyen betegben szenvedő ember úgy gondolja, hogy minél nagyobb a boldogság, annál nagyobb boldogtalanság követi majd. A túlzott örömnek lehetnek rossz következményei, és a szerencsét gyakran követi katasztrófa. Szóval próbálnának a nyugodt köztes állapoton maradni. Kerülik a partikat, eseményeket mert félnek attól, hogy jól érzik majd magukat.

A telefonunk elvesztése az egyik legnagyobb félelmünk.
Sokan úgy gondolják, hogy egy szerettünk halála okozta fájdalom, börtönbüntetéstől, terrortámadástól való félelmünk a legerősebb. Egyes kutatások szerint az emberi agyban, közel azonos stressz-szint megy végbe, ha elhagyjuk a telefonunkat, mintha épp egy terrortámadás kellős közepén lennénk.

Írjunk naplót!
A pszichológusok elsődleges tanácsa a legtöbb páciensük számára, hogy írjanak naplót. Mindegy, hogy valaki depresszióban szenved vagy anorexiában szenved. A naplóvezetésnek számtalan pozitív hatása lehet az életünkre. Segít a stressz kezelésében, de még az asztma tüneteit is enyhítheti. Segít abban, hogy tanuljunk a hibáinkból és a jövőben már ne kövessük el ugyanazokat. Jobban tudjuk értékelni az apróbb, pozitív dolgokat, melyeket hamar elfelejtenénk. Nem kell oldalakat írni. Napi 1-2 mondat is bőven elég. Fontos, hogy nagyjából hasonló időben írjuk. Sokat segít kifejezni az érzéseinket. Illetve írjuk le mindig a céljainkat is.

Legyen sok ötleted!
Egy kutatás kimutatta, hogy annak érdekében, hogy kreatívabbak és hatékonyabbak legyünk ötletelnünk kell. Nem az a lényeg, hogy jó ötleteink legyenek, hanem, hogy minél több. Sokkal eredményesebb lehetsz. A lényeg, hogy minél több ötletet halmozzunk fel. Nem baj, ha örültség, mert előfordulhat, hogy később, majd erről fog eszünkbe jutni a tényleges megoldás.

Sétálj sokat!
Az emberek egész nap az irodában, vagy a panelházukban ücsörögnek a tv vagy a laptopjuk előtt. Teljesen elzárva ezzel a természettel való kapcsolatunkat. Minden embernek szüksége van a friss és szabad levegőre. Elég napi 20 perc séta egy közeli parkban és máris elégedettebbek lehetünk az életünkkel.

Kapcsold ki a zenét.
Egyesek szerint a zene akadályozza a kreativitásunkat. Ha a rádió szól és olyan zenék vannak, melyek közül csak minden második vagy harmadik tetszik, akkor az megzavar munka közben. Ha hirtelen egy túl jó szám jön, akkor pedig arra fogsz figyelni és nem a munkára. Lehet, hogy jobb, ha teljesen kikapcsolod.

Rajzolj, ne írj!
A rajz sokkal hatékonyabb eszköz arra, ha valamit szeretnénk megjegyezni. Nem kell hozzá nagy tehetség, hogy egy pont-pont-vesszőcske formájában papírra vessük a gondolatainkat. Sokkal jobban fogunk emlékezni rá, mintha leírtuk volna. Aki nagyon szórakozott, annak mindenképp ajánlott módszer.

Javul az önbecsülésünk, ha a kedvenc csapatunk nyer.
Az emberek szeretnek sportot nézni. Ha a kedvenc csapatuk nyer, akkor javul az önbecsülésük. Ez az érzés, akár napokig is eltarthat. Érdekesség, hogy ha veszít a csapatunk, annak nincs különösebb hatása ránk. Legfeljebb szomorúak vagyunk. Egy sporteseményt jobb közösen nézni a barátainkkal, mert így nagyobb az öröm ha a csapat jól teljesít. Ha vesztenek, akkor pedig könnyebb feldolgozni azt.

Nincs szükséged “B”-tervre.
Utálom a “B”-tervet. Elmondom miért. Rengeteg ember van, aki kételkedik bennünk. Ezt gyakran el is hisszük és úgy gondoljuk, hogy ha a céljaink nem sikerülnek, akkor még mindig ott egy “B”-terv is. Ezzel az a baj, hogy így a “B”-terven is gondolkozol. Abba is fektetsz energiát. Olyan energiát, amit az “A” tervbe kellene. Sokkal jobban teljesítünk, ha nincs alattunk egy védőháló. A “B” terv pontosan ezt adja alád. Az emberek félnek attól, hogy nem sikerül a tervük és a mélybe zuhannak. Nem szabad félni a zuhanástól. Először lent kell legyünk, hogy megmászhassuk azt a létrát. Ha leesel és lenn maradsz, akkor veszítettél.
– Arnold Schwarzenegger

Képes vagy rá?
Ha egy kis motivációra vágynál egy bizonyos nagy változást igénylő dolog előtt, akkor kérdezd meg magadtól, hogy “Képes vagyok erre?” Ezzel azt sugalljuk, hogy nem szeretnénk csalódást saját magunknak. Nagyobb lesz a motivációnk a dolog véghezvitelére.

Mit gondoltok? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!